37. rész Pizza

~Hayley Roberts~

-Hova megyünk? - kérdezem már sokadszorra, és látszik, hogy a többiek legszívesebben beraknának egy kukába és itt hagynának, hogy ne kelljen hallganiuk az idegesítő kérdéseimet.

-Rendben pandalány, elmondom, mondjuk már mindjárt odaérünk. Azt hittem, elfáradtál a suliban, ezért bemegyünk egy pizzériába, amiről Dylan mondta, hogy jó, de szerintem neked nem adunk kaját, majd kikötünk a bejáratnál, mintha a kisállatunk lennél - sóhajt Michael, Tasha és mellettem lépkedve.

-De a maradékot megkapom, nem? - nézek fel rá.

-Hát persze - kócolja össze a hajamat.

Pár perc múlva meg is érkezünk egy Bob's Pizza nevű kis barátságos vendéglő alá. Nyáron sokat ettünk itt, volt, amikor Dyllel jöttem ide, ezért tudhatta, hol van ez a hely.

-Jaj, itt ettünk, amikor szülinapom volt - mosolyog Rebecca, amikor belépünk az ajtón.

-Az enyémet is - vigyorgok. - És Jennyét, meg Emilyét is.

-Tehát ti már törzsvendégek vagytok itt - karol át Calum.

-Mondhatjuk úgy is - rántom meg a vállamat és felteszem egy fogasra a kabátomat. Beülünk az egyik bokszba és mindannyian az étlapok felé nyúlunk.

-Oh, hát hoztatok nekünk új vendégeket? - lép hozzánk az egyik pincérnő, hogy felvegye a rendelést.

-Igazából ők hoztak ide minket - válaszol Jenny. - Vagyis... Hay nagybátyja mondta nekik, hogy ide menjünk, szóval...

-Két nagy pepperónis pizza lesz - vágok bele gyorsan, mielőtt a barátnőm belemenne a magyarázásba.

-De én nem szeretem a pepperónit - húzza el a száját Becca.

-Én sem, pacsit! - emeli fel a kezét Jenn, pacsira készen.

-Bénák vagytok - förmed rájuk Tasha. - Akkor legyen inkább három nagy pepperónis és egy közepes sonkás. Hayley meg tud enni egyet egyedül is.

-Csak egyszer tudtam, azt is csak fogadás miatt - rázom a fejemet nevetve. - És tudod, hogy egész este rosszul voltam miatta. 

Az egészből kavarodás lesz, mert nem tudjuk, mennyit és milyen feltételeset kérjünk. Tasha, Jenny és Rebecca erősen hadonásznak, majd mikor Calum beleszól a vitájukba, ráförmednek és őt kezdik el oltogatni.

-Calt hagyjátok ki ebből, csak le akart titeket nyugtatni - szólok rájuk.

-Te is kérsz pár szép szót tőlem? - néz rám Jenny eszelősen. - Most a kajáról van szó!

-Michael pizzát kér! - kiabál Mikey velem szemben, a már alap hangzavarban.

-Ez egy darabig el fog tartani - veri Luke a fejét az asztalba.

-Skywalker, nem látod, hogy a kezemnek vered a fejedet? - néz rá szúrósan Jenn.

-Bocs, vörös démon, máskor nem fordul elő.

-Még egy ilyen beszólás és lesz egy monokli a másik szemeden is - húzza össze a szemét és visszacsatlakozik a feltétnek a vitájába.

-Ezt nem hiszem el - döntöm a fejemet Luke vállára. - Sajnálom, kicsit problémások vagyunk - nézek a várakozó pincérnőre.

-Nem ti vagytok itt a legelső eset, bár nem mondhatnám, hogy árad a barátaitokból a kedvesség - legyint ránk vidáman. - Egyébként mi történt a szemetekkel? Valami szerelmi vallomás, hogy bevertek magatoknak annak jeléül, mennyire szeretitek egymást?

-Öm, nem - húzom fel a szemöldökömet.

-Halesnek nekidobtak egy röplabdát, nekem meg beütöttek - karol át féloldalasan.

-Ugyanott tanultok? - kérdezi Luketól a nő, mert az előbb is ő adta az értelmesebb választ.

-Nem, a többi fiúval együtt Ausztráliából jöttünk - válaszol kedvesen.

-Akkor gondolom nemsokára vissza is fogtok menni - biggyeszti le a száját a felszolgáló. - Élvezzétek ki ezt az időt és töltsétek együtt, mert nagyon édesek vagytok! Főleg a monokli miatt is, de mindegy - nevetgél. - Szóljatok, ha eldöntöttétek, mit esztek majd, addig másokat is ki kéne szolgálnom - mondja jókedvűen és elindul egy másik asztalhoz.

-Én is onnan jöttem - szólalok meg halkan, amikor már senki sem hallhat minket.

-Tudod, hogy értem - néz a szemembe mosolyogva, de elkapom a tekintetemet.

-Hát persze - morgom. - Luke - nézek vissza rá aggódóan.

-Hm? - simítja meg a hajamat.

-Igaza van a pincérnőnek és Evelynnek is.

-Ki az az Evelynn? - ráncolja össze a homlokát.

-A csaj, aki megdobott labdával - fújom ki egy tincsemet a szememből. - Ha visszarepültök, tényleg vége lesz majd ennek az egésznek? - küszködök a könnyeimmel.

-Gyere, menjünk át egy másik asztalhoz - áll fel és megfogja a kezemet. - Tudtam, hogy eljön az ideje, hogy erről kell majd beszélnünk.

Beülünk egymással szembe egy kisebb bokszba, mint az előző.

-Szóval - kezdek bele, de nem nagyon akarom folytatni. - Még tesi előtt, Evelynn, az a gonosz csaj azt mondta nekem, hogy úgyis szét fogunk menni, mert nem bírnánk ki a távkapcsolatot.

-És te hiszel ebben? - néz mélyen a szemembe.

-Nem tudom - szöknek újra könnyek a szemembe, de gyorsan letörlöm őket. - Én... Szeretlek. És azt szeretném, hogy örökre maradjon ez az álomszerűség.

-Hales... - csúszik mellém a padon és átölel. Szorosan belefúrom a fejemet a mellkasába és igyekszek megnyugodni. - Mikeyval is tartottad a kapcsolatot és még mindig igaz barátok vagytok. Ne más döntse el, vagy gondolja, hogy mi lesz pár hét múlva, miután visszamegyünk. Nem lehet olyan rossz egy távkapcsolat.

-De az - húzódok el. - Emlékszem, amikor még általánosba jártam, nyáron mentem egy táborba és volt ott egy fiú, akinek tetszettem és ő is tetszett nekem. Akkor is tudtam, hogy utána fog tartani vagy egy hónapig, aztán vége. És igazam lett.

-Hány éves voltál akkor? - tűri el a hajamat.

-Nem tudom, tizenkettő?

-És most tizenkettő vagy?

-Nem - sütöm le a szememet. - De érted a lényeget.

-Nem akarom megérteni - ellenkezik és magához húz, majd megcsókol. A hegek a száján már szépen gyógyulnak, ezért a puha szájának érzésétől még jobban esik a csók. - Minden így fog maradni, rendben? - emeli fel az államat.

-Csodálatos vagy - mosolyodok el és visszacsókolom.

-Te pedig különleges voltál mindig is számomra. Oviban te voltál az egyetlen lány, aki verekedni mert bárkivel is, a szünetben meg rájöttem, hogy mindig is különbözni fogsz a többiektől. Szerinted hány olyan lányt ismerek, aki flörtölés helyett inkább rugdosott, beszólogatott és féltékennyé tett?

-Féltékennyé tettelek? - csodálkozok.

-Ja, miközben mi plüsslámát kerestünk, te Ashsel csúszdáztál - nevet fel.

-Mert előtte felidegesítettél! - lököm meg a vállát.

-Mindegy, nézzük meg, hogy kitalálták-e már, mit fogunk enni - áll fel és a kezét összekulcsolja az enyémmel.

-Neked nem furcsa, hogy veszekedés helyett most már csókolózunk meg fogjuk egymás kezét? - kérdezem.

-Egy kicsit, de ha szeretnéd, vitatkozhatunk továbbra is hülyeségeken, mert már kicsit hiányzik - nevet.

-Nekem is - értek egyet.

-Na végre megérkezett a pandacsalád! Hol voltatok? - néz fel ránk Michael, miközben pizzát eszik.

-Miért csak neked van pizzád? - húzom fel a szemöldökömet.

-Mert okos voltam és rendeltem - rántja meg a vállát.

-Én rendeltem, te nem mertél kérni - köhint Emily. - Jennyék pedig még mindig vitatkoznak, de szerintem már a végénél tartanak.
Visszaülünk a helyünkre és Miketól addig kéregetünk egy szeletet, amíg azt nem mondja, hogy lehet, ad nekünk.
-Rendben! Pincérnő! - emeli fel a kezét Calum.
-Nem Édes, nem kapsz mazsolás pizzát - rázza a fejét Jenny. - Undorító vagy.
-Te pedig unalmas, Drágám. Ki kérne sima sajtosat, amikor van mazsolás is? - mosolyog gúnyosan.
-Tash, Becca, milyet kértek? - kérdezem tőlük, mert megérkezett a pincér.
-Én még mindig pepperónisat, Rebecca pedig valami ananászosat - sóhajt egyet. Elfáradhatott a Jenny és Calum elleni vitában.
-Hawaiinak hívják - köt bele a másik lány.
-Rohadtul nem érdekel, csak szeretnék enni egy pepperónisat - túr bele a hajába.
-Tessék, itt van egy - nyújtja Michael a barátnője felé az utolsó szeletet.
-Mi már mióta kérünk tőled, neki pedig máris adsz? - háborodik fel Luke velem együtt.
-De ő a bébim. Baby, baby, baby oooh - kezd el énekelni.
-Ha ezt még egyszer elkezded énekelni, a bébid öngyilkos lesz - néz Tasha lassan a szemeibe, én pedig elnevetem magamat. - Tudod, mennyi idő volt Hayleyt kiszerettetni Justinból? Nem akarom még egyszer végigvinni azt a kúrát.
-Tényleg szörnyű volt - emlékszek rá vissza nevetve. - Jenn, Cal! Akkor egy mazsolásat és egy sima sajtosat? - szólok feléjük, mert úgy látszik, kicsit lenyugodtak.
-Igen - adja meg magát a barátnőm.
-Tudom, hogy szomorú lehetsz, amiért ilyen feltétet kérsz csak. A feltéted is szomorú lehet, mert teljesen kopasz - biggyeszti le a száját Calum.
-Nekem nem szomorú a feltétem, de a szép kis arcocskád mindjárt az lesz - áll fel Jenny a padról és szembenéz Calummal.
-Jennt lehet, hogy be kéne zárnunk egyszer az elmegyógyintézetre - nézek szomorúan.
Pár perc múlva meg is kapjuk a kívánt pizzákat és mindenki csendesen elkezd enni.
-Tessék Jennifer, megkaphatod a mazsolákat, nekem nem ízlik - dobja át Cal az apró bogyókat Jenn tányérjára.
-Még mindig nem változott a nevem, Jennette vagyok. Te meg tartsd meg a mazsoláidat - forgatja a szemét és visszadobja őket.
-Fejet le, kajacsata lesz - szólok a mellettem lévőknek, amikor Luke megdob egy pepperónival. - Te mit képzelsz magadról? - emelem fel a hangomat és az arcába nyomom a pizzámat.
-Remek, már két őrült párosunk van - néz ránk Tasha, miközben Michaellel egymást etetik.
-Te pedig szexizni akarsz azzal, hogy más adja neked a kaját? - hajolok felé. - Közben énekelhetem a Baby-t is háttérzenének.
-Ne merészeld - ragad meg egy mazsolát Calum pizzájáról és nekem célozza, de Ashtonnak megy.
-Tasha, én mit tettem ellened? - törli ki a műkönnyeit a szeméből és a mellette lévő Rebecca tányérjáról ragad meg egy ananászt.
-Mehetsz a pokolba az ananásszal együtt - emeli fel az ujját fenyegetően, mielőtt Ash el tudná dobni a gyümölcsdarabot.
-Srácok - jön az asztalunkhoz egy másik pincér. - Tudom, hogy páran köztetek gyakran jönnek ide, de szerintem gyorsan el kéne mennetek, mielőtt jön a tulajdonos. Kicsit... Hm... Hangosak vagytok?
-De a kaját elcsomagolhatjuk, ugye? - néz fel Mikey a pizzájából.
-Nagyon gyorsan - bólint a férfi sietősen, mintha bármikor elkaphatnának.
Tíz perc múlva kint állunk a hidegben, a kezünkben egy-egy pizzás dobozzal. Jennyt és Calumot nehéz volt szétválasztani, ezért tartott ilyen sokáig, mire végeztünk.
-Osszuk szét a pizzát az embereknek! - tanácsolja Emily és a sétálók felé nyitja a dobozt, akik furcsán néznek rá.
-Fiúk, ti mi a francot csináltok? - fordulok feléjük, mert azt látom, hogy a friss hóba mártják az ételüket.
-Fagyasztott pizza. Kérsz? - nyújtja felém Luke és a számhoz tartja, amit nem nyitok ki. - Edd már meg, neked csináltam! - nyomja az arcomba még jobban, amíg meg nem adom magamat.
-Hát ez szörnyű - fintorgok.
-De szeretettel csináltam - ölel meg, mint egy plüssállatot és felemel a levegőbe.
-Én is szeretlek, te idióta - röhögök és igyekszem eltüntetni az étel ízét.